|
Lovári, Cigány Nyelviskola
Tisztelettel köszöntöm a Lovári Cigány Nyelviskola honlapján!
Demeter Ágoston László vagyok a nyelviskola oktatója. 2002 óta foglalkozom vizsgaorientált cigány, lovári nyelvoktatással, referenciámat a megannyi csoportomba járó sikeres vizsgát tett hallgató alkotja.
Remélem Önt is hamarosan közöttük tudhatom!
Lovári, cigány nyelvoktatás Középfokú lovári nyelvvizsgára készülünk a 10 hetes, 80 órás nyelvtanfolyamokon. A képzést a nulláról indítom, ezért abszolút kezdők jelentkezését is várom. Ismétlő rendszerben haladunk (hogy senki se maradjon le), és minden szükséges írásos tananyagot biztosítok.
A nyelvtanfolyam díja: 80.000 Ft/fő, részlet fizetés lehetséges!
A nyelvoktatás Budapesten, Szegeden, Kecskeméten és Csongrádon/Szentesen folyamatos, de természetesen egyeztetéssel és megfelelő létszám esetén Debrecenben, Békéscsabán, Szolnokon, Székesfehérváron, Győrben és más településeken is indulhat nyelvtanfolyam.
Induló Lovári nyelvtanfolyamok Helyszínek és időpontok: | | | | |
| Budapesten (országos) | 2023. szeptember 03.-án vasárnap 9.00 - 14.00-ig. | Helyszín:1027.Budapest, II .kerület, Margit körút 58. 1. emelet, 3-as ajtó. Kapukód: 17 kulcs 1631 | | Vidéken (országos) | Kezdés: Megbeszélés szerint, időpont egyeztetéssel. | Minimum 4 - 5 vagy több fő jelentkezése esetén, jelenléti oktatás, kevesebb fő jelentkezése esetén, online tanfolyam. | | Budapesten | Kezdés megbeszélés szerint, hétköznap vagy szombaton is, időpont egyeztetéssel, igény szerint jelenléti vagy akár online oktatás is, vizsga centrikus képzés, hívjon és a részeteket megbeszéljük! | További információ e-mail-ben vagy telefonon. E-mail: demeteragoston@freemail.hu, Tel.: 06-20-428-4486 vagy 06-70-579-5983 | | Online oktatás | Időpont egyeztetéssel, megegyezés szerint, Egy fő jelentkezése esetén az online tanfolyam díja 90 ezer Ft. | Rugalmas időbeosztás, a tanfolyam díjat átutalással lehet rendezni. Számlaszám: Takarékbank: 57200048-10035089 |
Természetesen más vidéki helyszíneken is indulhat egyeztetéssel megfelelő jelentkező esetén lovari nyelvtanfolyam: Debrecen, Szolnok, Cegléd, Dunaújváros, Győr, Székesfehérvár, Pilis, Baja és más helyszíneken is!
Ha olyan helységben lakik, ahol jelenleg nem indul tanfolyam, akkor ezt e-mailben jelezheti felém. Kellő létszámú jeletkező esetén értesítem a lovari nyelvtanfolyam indulásáról az Ön lakóhelyén. Addigis örömmel látom a biztosan elinduló nyelvoktatásokon, melyek közül itt választhat és jeletkezhet valamelyikre.
A cigány nyelvről Számtalan tévhit, pletyka, vélemény terjedt el a köztudatban, a roma nyelv egyszerűségéről, tanulhatóságáról, a nyelvvizsgákról. Megpróbálok röviden összefoglalva - saját tanulási és oktatói tapasztalataim alapján - egy megközelítően tárgyilagos véleményt adni.
Tovább >>
Néhány gondolat a cigány nyelvről és megtanulhatóságáról
Számtalan tévhit, pletyka, vélemény terjedt el a köztudatban. Megpróbálok röviden összefoglalva - saját tanulási és oktatói tapasztalataim alapján - egy megközelítően tárgyilagos véleményt adni.
Gyakran kérdezik:
Tényleg csak 600-800 szót kell tudni?
Három hónap alatt meg lehet tanulni?
Könnyű a vizsga?
Jó ha tudjuk, hogy a nyelvtanulás mindig is kemény munka volt. Ez nem változott. A cigány nyelvnek van nyelvtana és tekintélyes szókincse. Lényegesen kevesebb szó van a cigányban, mint más európai nyelvekben, de megfelelő képzési sémával a legtöbb cigány szóból lehet újabb cigány szót képezni. A nyelvtani rész logikus és jól tanulható, aránylag könnyen elsajátítható. Itt jön a "de" ezt nagyon jól meg kell tanulni. Az egyének tanulási képességei nagyon eltérőek. Fontos a nyelvérzék. Éppen ezért nem lehet időt meghatározni azzal kapcsolatban, hogy mennyi idő szükséges a tanuláshoz. A legjobb, ha az idő nincs behatárolva, hogy ezt meddig kell valakinek megtenni. Idejében el kell dönteni, hogy ezt a nyelvet akarja megtanulni valaki.
Az aktív szókincs jóval kevsebb, mint a passzív. Magyarul kevesebbet használok, mint amit valójában tudok. Törekedni kell, hogy minél több aktív szókincsem legyen, mert akkor kevésbé érhet meglepetés. A meglévő szókincs összekepcsolása a nyelvtani szerkezetekkel komoly gyakorlást igényel.
mennyiben hozzáfogunk e nyelv megtanulásához, akkor adjuk meg a tiszteletet ennek a nyelvnek ugyanúgy, mint ha más nyelvet tanulnánk. Amennyiben fentieket tudomásul vesszük az eredmény nem marad el. Mindenkinek jó tanulást és erdményes nyelvvizsgát kívánok.
T'AVEN BAXTALE!
A roma nyelvről
Magyarországon három népesebb és több kisebb cigánycsoport él. Ezek a magyarcigányok, az oláhcigányok, illetve a beások. A hazai cigányság döntő része - mintegy kétharmada - magyar anyanyelvű. Kisebb részük, az oláhcigányok (a cigányság mintegy 21%-a) beszéli az indiai eredetű cigány nyelvet, a harmadik csoportnak (beások) pedig a román nyelv egyik nyelvjárása, a beás nyelv az anyanyelve. Élnek Magyarországon németcigányok (szintók) is, akiknek nyelvében néhány francia eredetű szó is megtalálható.
A magyarországi cigányság mintegy fele kétnyelvű, azaz egyaránt használja a cigány vagy a beás nyelvet és a magyart. Egyes csoportoknak - nyelvészeti szakkifejezéssel élve, nyelvvesztéssel - valamely más európai nyelv lett az idők folyamán az anyanyelvük. Ilyen csoport a magyarországi beás cigányoké, akiknél nincs is nyoma az eredeti cigánynyelvűségnek. A beások egyéni, de jellegében tiszta román nyelvjárást használnak otthon, melyben alig mutatható ki cigány eredetű szó. Környezetükkel leginkább magyarul beszélnek.
A beáscigányok a Délvidékről, román nyelvjárásuk jellege alapján a Bánságból kerültek Magyarországra, mindenekelőtt a Dunántúlra. Magyarországon legrégebben a magyarcigányok (romungrók vagy kárpáti cigányok) élnek, mintegy 600 éve települtek be Szerbiából. Cigány anyanyelvű kárpáti cigányok Magyarországon már csak néhány Nógrád megyei faluban találhatóak. Nagyobb számban Szlovákiában élnek, az úgynevezett szlovák vagy szerviko cigányok között. Ez a két nyelvjárás (a romungro és a szerviko) igen közeli rokonságban áll egymással. Az oláhcigányok a múlt század közepe óta érkeztek Moldvából Erdélybe, majd onnan nyugatabbra. Egyes csoportjaik (például a pesterzsébeti colárik) csak az I. világháború után kerültek hazánkba.
Az európai cigány nyelv számos nyelvjárása ismert. A legfontosabbak az oroszcigány, lettcigány, lengyelcigány, a németcigány (vagy szintó), a cseh-, szlovák-, magyar- (vagy "kárpáti" cigány), illetve a vendcigány nyelv. Bulgáriában használják az úgynevezett erlídesz nyelvjárást és a drindárit, Romániában pedig a lingurári, kelderási, lovári, cechári nyelvjárások használatosak.
Magyarországon túlnyomórészt a lovárit beszélik a cigány anyanyelvű emberek. A cigány anyanyelvű cigányok több kisebb csoportba tartoznak, melyek nevei egyben nyelvjárási különbséget is jelentenek. A cerhárik, azaz sátorosok és csurárik, azaz rostakészítők oláhcigánynak tartják magukat, sokan közülük kiterjedt erdélyi rokonsággal is rendelkeznek. Az úgynevezett bodócok és (az Alföld egyébként délebbi részein élő) gurvárik szórványai nem tartják magukat oláhcigánynak.
A cigány nyelv rokonai
Cigány nyelvnek az európai cigányság eredeti, Indiából hozott indoeurópai nyelvét nevezik. Hangsúlyozandó, hogy a cigányság nem minden csoportja használja anyanyelveként. Európa valamennyi őshonos nyelve, a baszk és bizonyos fmnugor nyelvek - így éppen a magyar - kivételével az indoeurópai nyelvcsaládba sorolandó.
A legtöbb történész feltételezése szerint a cigányok őshazája Észak-India. Ugyanakkor néhányak szerint térségünkben az oláhcigány nyelv az egyik legjellegzetesebb balkáni nyelv.
A tartós, hosszú időszakot felölelő szomszédság a nyelv csaknem minden területére ható hasonlóságokat eredményezhet nem rokon nyelvek között is. E jelenség előidézője nyilván a huzamos nyelvközi érintkezés, a beszélők gyakori két-, vagy többnyelvűsége, e nyelvek bizonyos mértékű keveredése vagy inkább közeledése. A jelenség a nyelvszövetség. A nyelvszövetségek közül az egyik legnevezetesebb a görögöt, az albánt, a bolgárt és a románt valamint a szerb nyelv déli nyelvjárásait magába foglaló ún. balkáni nyelvszövetség. E nyelvszövetség tagja volt sokáig a korai cigány nyelv. Az indiai származás nyelvészeti bizonyítéka az a néhány száz szó, melynek töve egyértelműen indiai.
Nyelvi hatások
A cigány nyelv történetéről (a jelenlegi állapotokon kívül) semmit sem tudnánk, ha a vándorlás folyamán nem kerültek volna jövevényszavak a cigányba "az útvonal nyelveiből". Az ilyen, más nyelvekből átvett szavakból a nyelvtudomány tapasztalataira támaszkodva igen sok nyelvi részletre lehet következtetni.
Milyen hatások érték a cigány nyelvet attól az időponttól kezdve, hogy a romák őseinek különböző csoportjai útnak indultak Indiából Európa felé? Nyelvi hatások tetten érhetőek a szavakat alkotó hangok változásának történetében és a szóátvételekben. Az oláhcigány vurdon szekér a klasszikus perzsa nyelv gurdan harci szekér szavából ered, ahol a szó eleji g hang változott az évszázadok folyamán v-re. Az oláhcigány ves erdő pedig a mai perzsa bise liget szóból alakult ki.
A cigány nyelvbe az iráni nyelvekből, elsősorban a perzsából átkerült szavak száma körülbelül hetven, néhány kivételtől eltekintve mindegyik főnév. Példa ezekre az adjvin méz, mely a perzsa angobin szóból ered, illetve a djiz vár, mely valószínűleg a dez szó hatására alakult ki. Perzsa eredetű a cigány nyelvben az angrustj gyűrű, az amal társ főnevek és a zumavel próbál ige. Perzsára utaló nyelvtani hatás az a mód, ahogyan a számnevek közül a 10-től 19-ig terjedőket a cigány nyelv képzi. Így a deshudujl2, ahol desh 10, duj 2, mindegyik eredeti ind szó, de a közöttük lévő -u- kötőelem perzsa.
A cigány nyelvben nincs kimutatható arab vagy török eredetű szó. Ez azt bizonyítja a nyelvészek szerint, hogy a vándorló cigányság még azelőtt járt észak-iráni területen és Kis-Ázsiában, mielőtt az iszlám hódítók eljutottak volna oda. A későbbiekben, a törökök, illetve az iszlám európai megjelenésével a balkáni nyelvek közvetítésével kerültek török, arab és közvetített perzsa eredetű szavak a cigányba, mint például: a papuchi cipő a román papuc és a török pabu szóból ered. A romák nagy valószínűséggel az észak-iráni útvonalon, illetve a Kaukázuson keresztül jutottak el Kis-Ázsiába. Erre bizonyíték az oláhcigány vus len szó, mely a talis1 nyelv ves kender szavából ered.
Találunk a cigány nyelvben oszétból átvett szót (karvachi8 kukorica) és a szlovákcigány nyelvben grúz eredetűt: khiljav szilva. Húsz-harminc körüli lehet a cigányban az örmény eredetű szavak száma, ilyen a baxt9 szerencse szó. Nem elképzelhetetlen, hogy több ilyen szó van a cigány nyelvben, ugyanis az örményben is számos perzsa eredetű szó van. Ilyen a zor erő, mely az örmény zawr, illetve a perzsa zur szavak leszármazottja. Igen jelentős számban kerültek a cigány nyelvbe görög szavak, több száz ilyenről tudunk.
Számnevek közül görög eredetűek az efta 7, az oxto 8 és az inja 9, valamint a tranda 30. Görög átvétel a drom út, a luludji virág és a kurko vasárnap, mely utóbbi a görög kirijaki Úr napja szóból ered. Bizonyos cigány nyelvjárásokban megtalálunk egyes görög szavakat, míg azok a többiből hiányoznak. A filachi vár, börtön nincs meg mindegyik nyelvjárásban. Másokból a luludji virág szó hiányzik. Mindez valószínűvé teszi azt, hogy a cigány nyelvjárások a görög hatás idején már nem voltak egységesek.
Főbb nyelvjáráscsoportokat beszélők tehát külön-külön hullámokban érkeztek Európába. Minden cigány nyelvjárásban vannak délszláv nyelvből átvett szavak, de azok pontosabb forrása már különböző az egyes cigány nyelvjárások esetében: a nyugati cigányság szláv szavai a szerbhorvát nyelvből, a keleti csoportoké a bolgárból erednek. A cigány nyelv bubrisko vese szava minden bizonnyal a szerbhorvát bubreg-ből ered, míg a kárpáti cigány nyelv grícho bűn szava a bolgár ád' ő szóból származik.
Mit vett át a magyar nyelv a cigány nyelvből?
Mielőtt rátérnénk arra, mely szavakat vette át a magyar nyelv a cigány nyelvből, ki kell térnünk a szóátvétel jelenségére.
Általános hit, hogy egy nyelv a hiányzó szavak helyére vesz át szavakat. Ez a legtöbbször persze igaz: például a magyar bumeráng szó valamelyik ausztrál nyelvből való, egy pontosabban meg nem határozható európai nyelv közvetítésével. A nyelvészek szerint azonban az egyik szót kiszoríthatja egy másik is, példa erre a magyar nyelvben a gödény szó, mely helyébe a görög pelikán került.
Az alapfogalmakat jelentő szavak általában "tartósabbak" a többinél, ám kivételt erre is találunk. A színnevek közül a fehér, a 'fekete, a 'vörös a legtöbb nyelvben az alapszínek rendszerét képezik. A magyar nyelv e szavai régóta változatlanok, finnugor, uráli eredetűek. A másodlagos színek azonban (kék, zöld, sárga, barna) frissebbek: török és német eredetű szavak.
Hasonló a helyzet a cigány nyelvben is: a parno fehér, a kalo 'fekete és a lólo 'vörös mind óind eredetűek, míg a zeleno zöld bolgár, a vuneto kék román, a barnavo barna pedig magyar eredetű szavak. A magyar nyelv hasonló módon vett át szavakat a cigány nyelvből: így a kaja étel a xal eszik, a pia ital apel (iszik) szóból származik.
Jellemző, hogy a nyelvek szóátvétele fokozatosan történik. Először egy-egy szó a szomszédos népek nyelvéből csak egy csoport nyelvhasználatának válik részévé: esetünkben a kaja, a pia, a csaj (shej lány) eleinte csak a diákok, katonák nyelvhasználatában volt ismert. Napjainkra azonban talán nincs olyan ember, aki ne ismerné Magyarországon e szavakat.
Nagyon régi, több száz éves múltra visszatekintő átvétel viszont a hóhányó hazudó, lódító, füllentő és az uzsgyi! gyerünk!, futás!. Ezek a xoxamnó hazudós, illetve az ushtjél feláll, felkel ige felszólító alakjából (ustjí!) erednek. Mindössze néhány olyan cigány eredetű szó van a magyarban, melynek jelentése elvesztette a cigány környezethez való kötődést. Ilyen a magyar csánk (ló vagy más állat sarka), mely valószínűleg a cigány csang térd szóból ered.
Az előbbiekben említett uzsgyi párja az ácsi! hagyd abba!, ne húzd tovább! nem ilyen: a cigány nyelvi acsh! maradj!, állj meg! szóból ered. A magyar csaj szó már elvesztette a cigány lány jelentését, az ifjúsági nyelvben egyszerűen lány jelentésű, a jiddis eredetű srác fiú párja lett. A magyar csávó szó még mindig elsősorban cigány fiú-t jelent.
Érdekes a purdé cigány gyerek szó története. A cigány phurde! (fújd!) a szegkovács gyermekéhez intézett vezényszava volt kovácsolás közben. A helyzetből értelmeződött át a cigány gyermekére.
A cigány eredetű szavak többsége nem eleme az irodalmi nyelvnek, hanem a tolvajnyelv (argó, zsargon) sajátja, és nem is mindig közvetlenül a magyarországi cigányból való, hanem a német tolvajnyelvből - számos jiddis jövevényszó mellett. A magyar komál tetszik neki minden bizonnyal ilyen, mert eredetije (oláhcigány kamel szeret) jellegzetesen a német cigány nyelvjárásokban fordul elő -o- magánhangzóval. Német- vagy magyarcigányból való a Í magyar csálinger pincér a csaro tál többes számú birtokos melléknevéből. A cigány eredetű szavak száma a magyar köznyelvben - beleszámítva a kevésbé ismerteket is - néhány száz lehet.
A cigány nyelv szókincséről
A cigány szókincs jellegzetessége, hogy egy viszonylag kisméretű és állandó (eredetét tekintve ind) alapszókincs köré szerveződött, egy hatalmas idegen eredetű szókincs. Ezeket hívják stabil, illetve mobil szavaknak. A stabil szókészlet elemei például a jakh szem, nakh orr, zhal megy stb. E szavak nem cserélődnek ki jövevényszavakra. A princhánya szemöldök, falka áll, felyastra ablak, szavaknál azonban mindig fennáll annak a lehetősége, hogy azokat az új környezet nyelvéből vegye át a cigány nyelv.
Lassan a stabil szókészlet is fogy. Minthogy a különböző országokban élő cigányok második nyelve a legkülönfélébb, a megértést szinte csak a stabil szókészlet hasonlósága teszi lehetővé. A cigány nyelv földműveléssel kapcsolatos főnevei (eke, kapa, ásó, sarló stb.) és igéi (szánt, vet, arat, ok, öntöz, ültet, hizlal, takarmány stb.) nem indiai eredetűek. E kifejezések hiánya azonban nem bizonyítja azt, hogy a romák ősei nem folytattak volna mezőgazdasági tevékenységet Indiában, hiszen a drom út' szó sem indiai eredetű, hanem görög, még sincs arról szó, hogy a cigányok ősei ne ismerték volna az utat.
Az évszakok neveinek rendszeréből nyelvileg a 'tél' és a 'nyár' az elsődleges, a két "átmeneti évszak" másodlagos, azok sokszor kicserélődnek más nyelvek szavaira. Jól látható a kelet-európai zsidóság speciális nyelvében, a jiddisben: míg a zomer nyár' és a vinter tél' szavak a németből, a vesne tavasz' és az osjen ősz' szavak az oroszból erednek. Hasonló a helyzet a cigány nyelvű évszakokkal is: a milaj nyár' és a jivend tél' óind, a primavara tavasz' és a tomna ősz' román eredetű. Érdekes jelenség a cigány nyelvben ajobb' és 'bal' ellentétének kifejezése. Ajobb' (jó, helyes, igaz) cigányul csácso igen stabil, több ezer éves szó, míg a stungo 'bal' (rossz) román jövevényszó.
Bezár
|
A cigányság története A cigányok eredetével kapcsolatban sok a vitás kérdés, hiszen kevés a fennmaradt emlék. Ismerje meg a meglévő ismeretszilánkokból összeálló cigány nép történetét, hogyan vándoroltak el a cigány őshazából, és hogyan kerültek a Kárpát-medence térségébe.
Tovább >>
-
A cigányság története
Mielőtt a romák Európába való érkezésének történetéről beszélnénk, tudnunk kell, milyen források alapján tesznek a történettudósok megállapításokat. A történelem ismeretszilánkokból próbálja meg összeállítani az általa vizsgált kort.
Romák Európába érkezésük előtt
Rendkívül kevés forrás maradt fenn arról a kb. 1000 évről, mely a romák őshazájukból való elindulása és Európába érkezése között eltelt. A mai ember gondolkodásmódja, világlátása egészen más, mint azoké, akik annak idején lejegyezték azokat az ismereteket, melyek számukra voltak fontosak. A történészek így csak utólag tudnak kérdéseket gyártani a fennmaradt adatokhoz, leírásokhoz.
A romák eredetéről szóló feltételezések közül az egyik legismertebb, hogy i. sz. 700 és 1000 között Indiából indult útnak egy népcsoport. Ennek lehetséges oka az iszlámterjeszkedés volt. Mohamed bir Kasszim i. sz. 712-ben elfoglalta Szindhet, majd Mahmud 1001-ben Pandzsáb legnagyobb részét. Egy 1126-ban keletkezett történeti írás szerint a kalifák Örményországba és Szíriába telepítették a cigányok vélhető őseit. Arról azonban nincs adat, hogy pontosan kiket és mikor telepítettek a kalifák Nyugatra, a legkevesebbet arról tudjuk, hogy e csoport hány főből állhatott. Amikor Timur-Lenk mongol uralkodó 1398-ban betört Indiába, onnan a cigányokat Szamarkandba, a székesfővárosba hajtatta. Később - valószínűleg - az oszmán törökökkel együtt jutottak el a Balkán-félszigetre. Ha tehát a mai romák ősei Indiából származnak, az elvándorlás kezdete semmiképpen sem tehető egyetlen időpontra, hanem több hullámban történt: évszázadok hosszú sora alatt vándoroltak Nyugatra különböző kultúrájú, életmódú és létszámú csoportok.
A Cigányok középkori megjelenésével kapcsolatban egyetlen pontos adat sem áll rendelkezésünkre. A korabeli balkáni okiratok már mind jelen lévő csoportként jelölik meg a cigányokat. Merész, de nem kizárt azon lehetőség feltételezése, hogy a cigányok nem Indiából vándoroltak Európába, hanem az indogermán népek őshazájából, vagyis Közép-Ázsiából. Mindez nagy valószínűséggel a népvándorlások idején történt (i. sz. 200-400 körül), amikor a barbár törzsek megjelentek a római provinciák városainál: 245-ben a germánok áttörték a limest.
Egy másik feltételezés szerint a cigányok Indiából való útra kelésének időpontja akkorra tehető, amikor árja népek a U. évezred elején (i. sz. 1000 körül) behatoltak a Hindusztáni-félszigetre, délebbre szorítva az ott őslakos dravidákat.Abul-Kászem Manszúr Firdauszi perzsa költő (i. sz. 940-1025) említi Királyok könyve című munkájában, hogy Bahram Gur perzsa király (i. sz. 420-438) az ind Shankal királytól tizenkétezer lurit hivatott, hogy azok zenével szórakoztassák őt és sok csapástól sújtott népét. Egy másik történetíró 950 körül tízezer zottról tesz említést perzsa királyok történetéről írt könyvében: a király e több ezer embernek földet, vetőmagot és jószágot adott, melyet azonban azok feléltek, ezért a király haragjában "világgá küldte" őket. Sokan vélik felfedezni a lurik és zottok személyében a mai európai romák őseit. A bizonytalanság olyan nagy, hogy abból az időből, amikor a romákról már írásbeli megemlékezések állnak rendelkezésünkre, sem tudjuk biztosan, hogy valóban a mai romákról van-e szó.
Egy másik feltételezés szerint a cigányok Indiából való útra kelésének időpontja akkorra tehető, amikor árja népek a U. évezred elején (i. sz. 1000 körül) behatoltak a Hindusztáni-félszigetre, délebbre szorítva az ott őslakos dravidákat.Abul-Kászem Manszúr Firdauszi perzsa költő (i. sz. 940-1025) említi Királyok könyve című munkájában, hogy Bahram Gur perzsa király (i. sz. 420-438) az ind Shankal királytól tizenkétezer lurit hivatott, hogy azok zenével szórakoztassák őt és sok csapástól sújtott népét. Egy másik történetíró 950 körül tízezer zottról tesz említést perzsa királyok történetéről írt könyvében: a király e több ezer embernek földet, vetőmagot és jószágot adott, melyet azonban azok feléltek, ezért a király haragjában "világgá küldte" őket. Sokan vélik felfedezni a lurik és zottok személyében a mai európai romák őseit. A bizonytalanság olyan nagy, hogy abból az időből, amikor a romákról már írásbeli megemlékezések állnak rendelkezésünkre, sem tudjuk biztosan, hogy valóban a mai romákról van-e szó.
Romák a Balkánon
A romák ősei valószínűleg Örményországon és a Bizánci Birodalmon keresztül jutottak el a Balkánra. A 900-as évek végén számos ind származású ember élt Ázsia földközi-tengeri partvidékén. A romák balkáni megjelenéséről hitelesnek mondható nyelvi, életmódbeli és vallási nyomok árulkodnak.
A keresztes hadjáratok idején (i. sz. 1099-1200) mára Balkán azon részén tartózkodtak, ahol a keresztesek vonultak. A romák szolgáltatásokat nyújtottak a kereszteseknek és a zarándokoknak, megismerve a nyugati népek vallási gyakorlatát, szokásait. Olyan ismeretekre tettek szert, melyek birtokában később útnak indulhattak Európa nyugati területei felé. Igen jelentős számban kerültek a cigány nyelvbe görög szavak, számuk jóval meghaladja az iráni vagy örmény eredetűnek bizonyulókét: több száz ilyenről tudunk.
Ugyanakkor a cigány nyelvjárásokban megoszlásuk erősen eltérő. Az oláhcigány luludji virág szó a görög luludi szóból ered. A cigány-görög nyelvi érintkezések idején alakultak ki a cigány nyelv nyelvtanának azon főbb vonásai, melyek ma is jellemzik e nyelvet. Így például a névszó- és igeragozásnak két nagy csoportja. A romák Európában az 1300-as évek elején. Bizonyos feltételezések szerint a cigányok már az 1300-as évek elején Európába kerültek. Ezt támasztja alá az a görög pátriárka által 1303. augusztus 4-én kiállított okmány, mely a maramarosi (ma: Marmaris) Artokán lévő konvent két tagja Bathma és Drahos számára igazolja öt falu e konventhez tartozását. E bulla megemlíti, hogy az öt falu közül kettőben cigányok laknak.
A cigányok konstantinápolyi jelenlétére vonatkozó legkorábbi beszámoló abból a Remete Szent György élete című műből származik, melyet az Athosz-hegyi Iberon kolostorban állítottak össze 1068-ban. Kérdéses, hogy vajon a romák a Fekete-tenger északi vagy déli partja mentén kerültek-e európai területekre: bizonyos feltételezések szerint, ugyanis mint a tatárok rabszolgái sodródtak a Kárpátok környékére. (Minderről bőven ír Heiczinger János Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról című tanulmányában, mely a Fejér megyei 1978. évi történeti évkönyv 155. oldalán található).
Besszarábia a XIV. század első harmadában lerázza magáról a krími tatárok igáját: a foglyul esett tatárokkal együtt azok cigány rabszolgái is a románok rabszolgái lettek. A román fejedelemségekben kis-tatároknak nevezték őket. A cigányok Romániában egészen a XIX. század közepéig rabszolgaként éltek.
Ahogy közeledünk a történelemben napjainkhoz, egyre több írásbeli forrásra bukkanhatunk. Alexander rajna-pflazi őrgróf, választófejedelem 1495-ben tett szentföldi zarándokútjának leírásakor említi meg Medon városát. A város mellett egy domb tövében 100-200 nádfödeles kunyhóból álló falut látott, melynek lakói "éppen olyanok, mint aminőket az ő országában cigányoknak, szaracénoknak vagy pogányoknak neveznek, szegényes megjelenésű népek, feketék, mint az etiópiaiak, többségükben kovácsolt bőrfújtatóval, de űznek más mesterséget is, mint a foltozó vargáét vagy csizmadiáét." A szomszédos dombot Gyppe-hegynek, a körülötte lévő földet Gyppe földjének, Kis-Egyiptomnak nevezték. Nem lehet biztosan megállapítani, hogy vajon a cigányság egyiptomi származásának híre terjedt el előbb, s azután kapta a Kis-Egyiptom nevet az általuk lakott hely, vagy a helység neve már megvolt, s az odaérkező roma törzsekre azt alkalmazták.
A mai Görögország területén lévő velencei kolóniákból az 1400-as években vándorolt Velencébe, majd később onnan nyugat felé a cigányság egy része. E két velencei kolónia: Nauplion városa és Korfu szigete volt. Nauplion városában találkozunk először olyan előjoggal, melyet a cigányok valamely vezetője kapott. Miért hagyták el a Balkán-félszigetet a romák? Valószínűleg a török hódítások elől kívántak békésebb tájak felé húzódni. Ezt valószínűsítik azok a megfigyelések, hogy a Medon melletti Gyppe cigányfalujának 300 háza 1509-re mindössze 30-ra apadt, amikor a hely török kézre került.
Milyen források említik a romákat?
1050-ben Konsztantinosz Monomakhosz bizánci császárt (1040-1055) megzavarták azok a vadállatok, amelyek felfalták a játékokat a császári parkban, Konstantinápolyban. A császár segítségért fordult egy "szamaritánus néphez, az Simon mágusnak utódaihoz, kik adsincani néven valának ismeretesek, s jövendöléseikről és bűbájosságaikról nevezetesek". Ezek az adsincanik - a forrás szerint - húsdarabokat szórtak szét, melyek elpusztították a vérengző fenevadakat. Ez lehet a cigányokra utaló legkorábbi írásos adat Európában.
Talán a cigányokra utal az 1204 körül elhunyt Theodor Balsamon kanonoké munkája. Ő egy VII. sz. vége felé kiadott rendelethez fűzött (minden bizonnyal saját korának megfelelő) megjegyzéseket: "Hasbeszélőknek és bűbájosoknak neveztetnek mindenek, kik a Sátántól indíttatván, úgy mondják, hogy előre látják az eljövendő, s a nem ismert dolgokat. S őmellettök a kritríai, az adsiganoi, a hamisan prófétálók, s más ilyesek." Az athínganoi név felbukkan Josephus Bryennius (1340-1431) írásaiban is, aki többek között a cigányoknak tulajdonítja a Bizánci Birodalom fokozatos hanyatlását. Mindezt azonban igen kritikusan kell szemlélnünk, mivel az akkori romák mindössze néhány ezren lehettek, s így semmiféle birodalom bukását nem lettek volna képesek előidézni. Származnak cigányok jelenlétéről feljegyzések még Ciprusról, Korfuról, Rodosz és Kréta szigetéről.
Kikről van szó valójában?
Évszázados hiedelem, hogy a cigányok egzotikus "indiai eredete" alapvetően meghatározza természetüket. Felmerül azonban a kérdés, hogy miféle természetről is van szó? Ha tudunk is ködös válaszokat adni, körülbelül ott tartunk, mintha a magyar nemzeti jellemzőket a lovas népre vezetnénk vissza. Amikor megkísérli a történetírás meghatározni azt, hogy kik is lehettek a romák ősei, szembetalálkozik azzal a ténnyel, hogy a mai romák nem egyetlen időpontban és nem is egyetlen, jól behatárolható helyről indultak el Európába.
Rendkívül nagy a bizonytalanság abban a tekintetben is, hogy vajon hány emberről lehet szó, amikor vándorló cigányokról beszélünk. "Európa népei között - írja Liszt Ferenc - egyszerre csak megjelent egy nép, igazság szerint nem tudhatva senki, hogy honnan került. Elszéledt földrészünkön a hódítás vágyának jele nélkül, de egyszersmind anélkül is, hogy a letelepedésre engedélyt kért volna. Nem kíván leigázni senkit, de az alattvalóságot is megtagadja." (Liszt Ferenc: A cigányokról és a cigányok zenéjéről. Pest, 1861. 5.)
1453-ban, Konstantinápoly elestekor a városban 50 000 civil személy és 5000 katona tartózkodott. Ha tehát becsléseket is teszünk a cigányok akkori létszámára, semmiképpen sem gondolkodhatunk százezrekben. Egyáltalán nem maradt fenn hiteles forrás arról, hogy hányan lehettek a romák Magyarországra érkezésük előtti időszakban. Rendelkezésünkre állnak azonban más eseményeket illető adatok. Így tehát az első népvándorlási hullám (i. sz. 400 körül), melynek eredménye a Római Birodalom bukása volt, mindössze 100 000 fegyverforgatót jelentett. Egy valamivel későbbi időpontban (i. sz. 600 körül) Közép- és Nyugat-Európa lakossága 5 és fél millió volt. A mongolok 1211-ben mintegy 200 000 főnyi sereggel készültek a Kína elleni támadásra.
A népek, törzsek évezredes kavargásában és sodrásában indokolatlanul tulajdonítja a cigányoknak a középkori Bizánc hanyatlását Josephus Bryennius. Annál inkább következtethetünk a korabeli európai ember idegenektől való félelmére. A romák megjelenésekor mindenkinek fontos volt származásuk kérdése, így megpróbálták azonosítani őket mindazon népekkel, melyek valaha szerepeltek a Bibliában vagy az ókori népek között, de a későbbiekben eltűntek. Egy ilyen monda szerint "a cigányok Ádámnak a Bibliában nem szereplő - tehát Eva előtti - első feleségétől származnak. Nem lévén részesei az eredendő bűnnek, nem vonatkozik rájuk annak büntetése, vagyis hogy homlokuk verejtékével keressék meg a kenyerüket. Ebből ered restségük. " (Az idézet Heiczinger János tanulmányából való.)
Népelnevezések
Bizonyos mondák a cigányokat egyenesen Ráma utódaiként jelölik meg, sok nép mondavilágában saját magát Isten leszármazottjának tekinti, így az önelnevezés nem jelenthet biztos támpontot egy népcsoport meghatározásakor. Több információval szolgálnak viszont a különféle külső elnevezések: athinganos, bohémiens, cigány, gitanes, kalo, szinti. Görögországban a IX. és a XII. század között létezett egy athiganos9 nevű keresztény szekta, mely neve görögül kitaszítottat jelentett, lehet, hogy ebből ered a magyar cigány, a cseh cikán és a német Zigeunerl0 elnevezés.
A magyar nyelvben már 1400 előtt találunk Cigány, Czigány, Zigány személyneveket, továbbá 1377-ben létezett egy Egyházas-Zigány nevű falu. Nem bizonyított azonban, hogy e személyek és falvak a cigányokról kapták volna nevüket.l l A rom szó jelent cigány-t is és férj-et is roma nyelven. Néhány nyelvész szerint a szó az óind domba szóból származik, mely egy rangsorban igen alacsony kasztl2 nevét jelölte. A hindi nyelvű dom zenészt, kötélverőt, kosárfonót egyszerre jelent. Hangsúlyozandó, hogy ma Indiában a dom kasztba tartozók bármilyen nyelvűek lehetnek, ezért a cigányok önelnevezésének eredetére nézve nem bizonyító jellegű.
A spanyolországi cigányok (ottani nevük kalo vagy gitanos) nyelvében található nem kevés arab eredetű szó. Ennek magyarázata azonban az, hogy Spanyolország legnagyobb része évszázadokon át mór (azaz arab) uralom alatt állt. Ha a romák ősei Észak-Afrikán keresztül jutottak volna Spanyolországba, szavaik között nem találhatnánk görög eredetűt.
A romákat az elmúlt évszázadok során Európában előszeretettel nevezték egyiptusbélinek (ebből ered a gipsyl3 szó) vagy fáraó népének. A cigány nyelvemlékek alapján azonban biztosan kijelenthető, hogy a mai európai romák ősei sohasem jártak Egyiptomban: a nyelvben nem találhatóak ugyanis arab eredetű szavak. A kisázsiai Izmed városában élt Thököly Imre udvari papja és titkára, ránk maradt írásából tudjuk, hogy a várost és annak környékét a törökök Kücsük-Misirnek, azaz Kis-Egyiptomnak nevezték. A XV. századtól Nyugat felé vonuló cigány kompániák vezetői Európában mindenütt mint Kis-Egyiptom hercegei, lovagjai jelentek meg. E területnek azonban semmi köze nincs Egyiptomhoz.
"Cigányok. Indiából származó nép, mely a XV sz. -ban jött be Európába s terjedt el annak különböző országaiban. Magukat rom-nak (ember), néha kálo-nak (fekete) nevezik, s ezzel szemben parno (fehér) névvel illetnek minden nem-cigányt. A hazai vándorcigányok manusnak (ember) is nevezik magukat, a nem cigányt gadzsio-nak (gazda, paraszt), gyűléseken szinte-nek (társ) szólítják egymást. Szinte néhány tudós szerint az ind Sindhu szóból származik, mely az ind Csangar (Cangar) törzs neve.
Az egyes népek különféle névvel nevezik a cigányokat. A legelterjedtebb a cigány név rokonsága. Miklosich szerint ez a kisázsiai Athingan vagy Acingan névből ered; De Goeje szerint az ind tojeng (zenész, táncos) szóból, mások szerint a fentemlített Cangar névből. A német: Zigeuner a csehből ered (cinkán), ez a magyarból (cigány), a mi nyelvünkbe a ruménből (cigánu), ebbe a bolgárból (ciganin) jutott" - írja a Pallas Nagy Lexikon, 1893-ban.
Bezár
|
|
|
|
|